A bajt jobb megel�zni, mert a m�r bek�vetkezett esem�nyeket nem lehet meg nem t�rt�ntt� tenni. Ha a baj m�gis bek�vetkezett, tudnunk kell, mi a teend�, mert a s�r�lt helyzet�n sokat lehet rontani kapkod�ssal vagy alapvet� ismereteket n�lk�l�z� j� sz�nd�k� ,,seg�ts�gny�jt�ssal''. A k�vetkez�kben r�viden �sszefoglaljuk mit kell �s mit nem aj�nlatos tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek eset�n.

Idegentest lenyel�se eset�n forduljunk orvoshoz. B�r a lenyelt t�rgyak rendszerint n�h�ny nap alatt probl�ma n�lk�l ki�r�lnek a szervezetb�l, m�gis n�ha beker�lhetnek a l�gutakba vagy m�ret�kn�l-alakjukn�l fogva elakadhatnak a t�pcsatorn�ban. Az ilyen idegentestek orvosi elt�vol�t�sa sz�ks�ges.
 Igen vesz�lyes az egy�bk�nt kicsi �s kedvez� alak� gombelem , amely elektromos hat�s�n�l fogva a gyomorfal kilyukad�s�t okozhatja, ez�rt gombelem lenyel�se eset�n mindenk�ppen orvoshoz kell fordulni. A f�mt�rgyak megtal�l�sa r�ntgennel nem neh�z. M�s anyag lenyel�se eset�n ha lehet, vigy�nk magunkkal mint�t , hogy a r�ntgenes tudja, milyen �rny�kot fog adni.
 A lenyelt t�rgyat semmik�ppen ne pr�b�ljuk h�nytat�ssal kihozni, mert a visszafel� er�ltetett idegentest �letvesz�lyes nyel�cs�s�r�l�st okozhat.

�g�si s�r�l�s eset�n az els� teend� legyen a s�r�lt testr�sz azonnali �s h�sz-huszon�t percig tart� hût�se v�zzel vagy vizes borogat�ssal. Ezenk�v�l semmit sem szabad az �gett fel�letre tenni. J� tudni, hogy a gyermek teny�rfel�let�n�l nagyobb s�r�l�s biztosan orvosi ell�t�st ig�nyel, 4-5 teny�rnyi s�r�l�sn�l m�r k�rh�zi kezel�s sz�ks�ges �s 20 teny�rnyi �g�s (pl. az eg�sz h�t) �letvesz�lyes lehet. Ha nincs el�g k�tszer, bugyol�ljuk tiszta, vasalt leped�be a s�r�ltet, �s itassuk b�ven folyad�kkal addig is, m�g orvoshoz jutunk vagy j�n a ment�.  
�letvesz�lyes lehet �s ez�rt k�rh�zi ell�t�st indokol a csecsem� fej�nek-arc�nak napon val� le�g�se!

S�lyos �g�si s�r�l�seket Bud�n a Szent J�nos K�rh�z Gyermekseb�szeti oszt�lya , Pesten a Bethesda Gyermekk�rh�z Gyermekseb�szeti oszt�lya l�t el a h�t minden napj�n. K�nnyebb �g�si s�r�l�seket minden gyermekseb�szeti oszt�ly ell�t az �gyeleti rendnek megfelel�en.


�ram�t�s eset�n, ha az �ram be- �s kil�p�si hely�n kis �g�si s�r�l�st l�tunk, felt�tlen�l orvoshoz kell vinni a gyermeket. Ez azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behat�s �rte a szervezetet, ami miatt sz�vmûk�d�si zavar is jelentkezhet.
 Szerencs�tlenebb esetben eszm�letveszt�s vagy sz�vmeg�ll�s k�vetkezik be, amelyhez helysz�ni orvosi seg�ts�g sz�ks�ges. Miel�tt azonban a s�r�lth�z ny�ln�nk , �ramtalan�tsunk ! Az els�seg�ly csak ezut�n k�vetkezhet.

Fejs�r�l�s eset�n orvoshoz kell fordulni, ha a baleset ut�n - azonnal vagy �r�kon bel�l - eszm�letveszt�s vagy rosszull�t (s�padts�g, sz�d�l�s, fejf�j�s, h�nyinger, h�ny�s) alakul ki. Az ilyen t�netek m�g�tt nemcsak agyr�zk�d�s, de �letvesz�lyes koponyaûri v�rz�s is �llhat, ami miatt azonnali k�rh�zi felv�tel indokolt. Ebben az esetben a gyermeket fekve, lehet�leg ment�vel kell sz�ll�tani. Fejs�r�lt gyermeket egyed�l vagy egy m�sik gyerek k�s�ret�ben gyalog orvoshoz k�ldeni vesz�lyes dolog.
 Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha a baleset ut�n a fejen sz�les duzzanat alakul ki, ha a f�lb�l v�r sziv�rog, ha a szem k�r�l hirtelen lila bev�rz�s alakul ki, mert ezek a jelens�gek koponyat�r�sre utalhatnak.

Gy�gyszerm�rgez�s gyan�ja eset�n h�vjunk ment�t akkor is, ha a gyermek j�l van. A gyan�s gy�gyszerekb�l vigy�nk magunkkal mint�t, vagy az �res dobozt, �s pr�b�ljuk eld�nteni, h�ny tabletta hi�nyozhat. Itt jegyezz�k meg, de mindenfajta eszm�letveszt�sre vonatkozik, hogy az eszm�letlen beteget nem szabad sem fel�ltetni , sem hanyatt fekve mag�ra hagyni , mert egy esetleges h�ny�s fullad�st okozhat. Felh�zott l�bakkal stabil oldalfekv�sben kell elhelyezni, am�g a seg�ts�g oda�r. Telefonon a Heim P�l Gyermekk�rh�z Toxikol�giai oszt�ly�t�l (210-0720) is k�rhet tan�csot  m�rgez�s gyan�ja eset�n.

Harapott s�r�l�s ut�n aj�nlatos orvossal megbesz�lni a dolgot m�g akkor is, ha maga a seb jelent�ktelennek l�tszik, mert el kell d�nteni, hogy fenn�ll-e a veszetts�g lehet�s�ge. Ez ugyanis nem gy�gy�that�, hal�los betegs�g, azonban gyan�s k�r�lm�nyek eset�n v�d�olt�ssal biztons�ggal megel�zhet�. A k�r�lm�nyek m�rlegel�se orvosi, adott esetben hat�s�gi (tisztiorvosi) feladat. Vizsg�lat eset�n a kutya gazd�j�t t�rv�ny k�telezi a k�zremûk�d�sre (mint ahogy az �venk�nti veszetts�g elleni ebolt�s is k�telez�).

Egy�bk�nt mindenfajta m�ly sebbel seb�szeten aj�nlatos jelentkezni, m�gpedig lehet�leg egy-k�t �r�n bel�l. T�bb �r�s k�sedelem m�r a sebfert�z�s vesz�lye miatt a seb optim�lis ell�t�s�t lehetetlenn� teheti. A m�ly sebekre tiszta k�t�sen k�v�l semmit se tegy�nk.
K�l�n�sen komolyan kell venni a sz�rt-l�tt hasfali �s mellkasfali sebeket, csak�gy, mint a sebb�l tapasztalt er�s v�rz�st. A szakszerûtlen�l felhelyezett szor�t�k�t�s m�g fokozhatja is a v�rz�st, ez�rt szak�rtelen n�lk�l ezzel nem �rdemes pr�b�lkozni. Helyesebb ilyenkor sok g�zlapot a sebre rakni, �s h�vni a ment�t.

A gyermekkori v�gtagt�r�sek is ugyancsak gyakoriak. A f�jdalom a legt�bb esetben hamar orvoshoz viszi a beteget, de sajnos sokszor tapasztalhat�, hogy a feln�ttek nem veszik el�g komolyan a gyermek panaszait, �s n�ha m�g mût�tet ig�nyl� t�r�ssel is csak napok m�lva jelentkeznek. �rdemes megjegyezni: minden s�r�l�st k�vet� f�jdalmas duzzanat vagy alakv�ltoz�s t�r�sre gyan�s .

El�fordulhat, hogy a bek�vetkezett baj miatti ijedts�g hirtelen mindent kiver a fej�nkb�l, r�ad�sul abban a pillanatban senki sem el�rhet� az ismerõs orvosok k�z�l. Ilyen helyzetben a Ment�szolg�latt�l (104, ingyenes h�v�sz�m ) akkor is k�rhet�nk tan�csot, ha egy�bk�nt nem k�r�nk ment�t.