A bölcsőhalálról
Az előzőleg egészségesnek tartott csecsemők hirtelen bekövetkező, váratlan halála az úgynevezett bölcsőhalál. Csak akkor beszélhetünk erről, ha a boncolás nem ad biztos felvilágosítást a halálokról. Meglepő tény, hogy míg a csecsemőhalálozás elsősorban a fejlett világban folyamatosan csökken, ugyanakkor a bölcsőhalál gyakorisága nagyjából stagnál. Jelenleg az USA-ban és Nyugat-Európában kb. 1-3% között mozog az egy hónap és egy év közötti csecsemők hirtelen, váratlan halálának rátája. A születési számokat figyelembe véve kb. 15 000-20 000 amerikai, 2000 német és kb. 200-250 magyar csecsemő hal meg évente SIDS miatt.
A hideg éghajlatú országokban kissé gyakrabban fordul elő bölcsőhalál és az őszi-téli időszakban több eset észlelhető. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony iskolázottságú rétegeket inkább fenyegeti ez a probléma. Érdekes tény, hogy kelet felé haladva csökken a SIDS előfordulása. Az ilyen esetekben közös, hogy általában az este látszólag egészséges babát reggel az ágyban halva találják, bár néha nappali alvás közben is bekövetkezhet a tragédia. A gyermeket ilyenkor legtöbbször hason fekvő helyzetben találják, néha becsúszva a takaró alá. Máskor hányásában fekve lelik. Legveszélyeztetettebbek a 2-4 hónap közötti fiúk. A boncolás legtöbb esetben biztosan halálhoz vezető betegséget nem tár fel. A szakirodalom szerteágazó adatai szerint kb. az esetek 50-70%-a  az úgynevezett valódi, "tiszta" SIDS (sudden infant'  death syndrome), amelyben semmilyen vagy legalábbis a halállal összefüggésbe hozható kóros elváltozást nem találnak. Feltételezhető a légzéskoordináció éretlensége ilyen csecsemőknél. Milyen tényezők szerepelhetnek a bölcsőhalál kiváltásában? Nagy nemzetközi statisztikai vizsgálatok feltárták a valószínűsíthető potenciális tényezőket: A halott csecsemőket 70-80%-ban hason találták, így a hason fekvő alvási helyzetet rizikótényezőnek tartják. Az anya terhesség alatti dohányzása (kisebb születési súly) és a csecsemő hálószobájában előforduló dohányfüst szignifikánsan növeli az előfordulási gyakoriságot. A csecsemő túlmelegedése szintén biztosra vehető kockázati tényező. Rosszabbak az esélyei a nem szoptatott csecsemőknek is. Ez a statisztikus valószínűség természetesen egy-egy esetre nem ad előzetes tájékoztatást. Még vizsgálat tárgya, hogy mely csecsemők veszélyeztetettek, ha ezek a külső tényezők előnyösen változnak meg. Ilyen hajlamosító külső tényező lehet még vírusinfekció is. Ezen körülmények megváltoztatásával mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában a legutóbbi öt évben kb. 30%-os halálozáscsökkenést sikerült elérni.   A nemzetközi szakirodalom nem egységes abban, kiket kell veszélyeztetettnek tekinteni: Ismert és általában elismert rizikófaktor az igen kis születési súly illetve igen rövid gesztációs idő. Fiúk között gyakoribb az előfordulás. A súlyos perinatális események, hypoxia, idegrendszeri vérzés túlélése, mesterséges lélegeztetés, újszülöttkori periodikus légzés, alvási apnoés rohamok, anyagcsere-betegségek szintén hajlamosítanak SIDS-re, bár vannak, akik ezen eseteket későbbre tolt perinatális halálozásnak és nem a szó szoros értelmében vett bölcsőhalálnak tekintik. Természetesen teljesen nem lehet ezeket elválasztani, átfedések mindig lesznek. Veszélyes lehet a gastrooesophagealis reflux, az EKG-n észlelt ritmuszavar, "hosszú" QT és még sok organikus illetve funkcionális eltérés. Rizikófaktornak tekintik a családban, főleg testvérnél, különösen ikertestvérnél előfordult bölcsőhalált is. Mik a teendők? Általános teendők, melyekkel jelen tudásunk szerint minden csecsemő némileg védhető: A szülői dohányzás tiltása terhesség alatt és a megszületett csecsemő környezetében. A hasra fektetés kerülése alváskor, illetve amikor a gyermek egyedül van a szobában. Hányós, bukós csecsemő oldalra fektetése a fej megemelésével. A szoptatás ösztönzése legalább az első hetekben. A gyermek egyedül hagyásának elkerülése. Megfelelő szobahőmérséklet és öltözék a túlmelegedés elkerülésére. A veszélyeztetettek kiszűrése, illetve a náluk alkalmazható eljárások kidolgozása: Az újszülöttek kérdőíves vagy egyéb módszerrel történő pontozásos szűrése, esetleges rizikócsoportba sorolás az alábbi kivizsgálás szempontjából. Az ismert és az irodalom többsége által elismert kockázati tényezőkkel sújtott csecsemők részletes kivizsgálása javallt: keringési, légzési monitorozással, kiegészítve anyagcsere-, rtg-, ultrahang-, neurológiai (EEG), kardiológiai és egyéb szükséges vizsgálatokkal. A veszélyeztetetteknél - az általános felvilágosító tevékenység mellett – bizonyos specifikus eljárásokra is szükség van. Ha az ismert anamnesztikus rizikótényezők mellett a részletes kivizsgálás is igazolja a légzés bizonyos instabilitását, otthoni légzésmonitorozást javasolnak. A szülők részletes felvilágosítást kapnak az apnoe-alarmkészülék használatáról és az esetleg bekövetkező légzészavar esetén követendő teendőkről. Bizonyos légzészavarok esetén a monitorozást otthoni aminophyllin adásával (6-9 mg/kg/dosis) egészítik ki. Természetesen a programba kerülő gyermekeket időnként ellenőrzik és biztosítják a szülőkkel a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét. Szükség esetén a gyermek kórházi ellátásáról is gondoskodnak. Hogyan lehet otthoni apnoe-alarmkészüléket biztosítani? A klinikák, kórházak gyermekgyógyász osztályvezetői, illetve területi gyermekgyógyász főorvosok javaslatára biztosítják az érintett gyermekek kivizsgálását. A veszélyeztetett csecsemők számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása mellett mód van a légzéskijelző monitor kölcsönzésére. Ennek lebonyolítását az Adjutor Betéti Társaság vállalta magára. Indokolt esetben jelenleg a készülék kölcsönözhető, egyéb esetben megvásárolható. Érdeklődni lehet: dr. Szántó Imre főorvosnál  Madarász utcai Gyermekkórház, Intenzív Osztály 1131 Budapest, Madarász u. 22-24. Telefon: 06-1-416-3239 e-mail: adjutor@posta.net web-cím: www.bolcsohalal.hu