A hideg éghajlatú országokban kissé gyakrabban fordul elő bölcsőhalál és az őszi-téli időszakban több eset észlelhető. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony iskolázottságú rétegeket inkább fenyegeti ez a probléma. Érdekes tény, hogy kelet felé haladva csökken a SIDS előfordulása.
Az ilyen esetekben közös, hogy általában az este látszólag egészséges babát reggel az ágyban halva találják, bár néha nappali alvás közben is bekövetkezhet a tragédia. A gyermeket ilyenkor legtöbbször hason fekvő helyzetben találják, néha becsúszva a takaró alá. Máskor hányásában fekve lelik. Legveszélyeztetettebbek a 2-4 hónap közötti fiúk.
A boncolás legtöbb esetben biztosan halálhoz vezető betegséget nem tár fel. A szakirodalom szerteágazó adatai szerint kb. az esetek 50-70%-a az úgynevezett valódi, "tiszta" SIDS (sudden infant' death syndrome), amelyben semmilyen vagy legalábbis a halállal összefüggésbe hozható kóros elváltozást nem találnak.
Feltételezhető a légzéskoordináció éretlensége ilyen csecsemőknél.
Milyen tényezők szerepelhetnek a bölcsőhalál kiváltásában?
Nagy nemzetközi statisztikai vizsgálatok feltárták a valószínűsíthető potenciális tényezőket:
-
A halott csecsemőket 70-80%-ban hason találták, így a hason fekvő alvási helyzetet rizikótényezőnek tartják.
-
Az anya terhesség alatti dohányzása (kisebb születési súly) és a csecsemő hálószobájában előforduló dohányfüst szignifikánsan növeli az előfordulási gyakoriságot.
-
A csecsemő túlmelegedése szintén biztosra vehető kockázati tényező.
-
Rosszabbak az esélyei a nem szoptatott csecsemőknek is.
Ez a statisztikus valószínűség természetesen egy-egy esetre nem ad előzetes tájékoztatást. Még vizsgálat tárgya, hogy mely csecsemők veszélyeztetettek, ha ezek a külső tényezők előnyösen változnak meg. Ilyen hajlamosító külső tényező lehet még vírusinfekció is.
Ezen körülmények megváltoztatásával mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában a legutóbbi öt évben kb. 30%-os halálozáscsökkenést sikerült elérni.
A nemzetközi szakirodalom nem egységes abban, kiket kell veszélyeztetettnek tekinteni:
-
Ismert és általában elismert rizikófaktor az igen kis születési súly illetve igen rövid gesztációs idő.
-
Fiúk között gyakoribb az előfordulás.
-
A súlyos perinatális események, hypoxia, idegrendszeri vérzés túlélése, mesterséges lélegeztetés, újszülöttkori periodikus légzés, alvási apnoés rohamok, anyagcsere-betegségek szintén hajlamosítanak SIDS-re, bár vannak, akik ezen eseteket későbbre tolt perinatális halálozásnak és nem a szó szoros értelmében vett bölcsőhalálnak tekintik. Természetesen teljesen nem lehet ezeket elválasztani, átfedések mindig lesznek.
-
Veszélyes lehet a gastrooesophagealis reflux, az EKG-n észlelt ritmuszavar, "hosszú" QT és még sok organikus illetve funkcionális eltérés.
-
Rizikófaktornak tekintik a családban, főleg testvérnél, különösen ikertestvérnél előfordult bölcsőhalált is.
Mik a teendők?
Általános teendők, melyekkel jelen tudásunk szerint minden csecsemő némileg védhető:
-
A szülői dohányzás tiltása terhesség alatt és a megszületett csecsemő környezetében.
-
A hasra fektetés kerülése alváskor, illetve amikor a gyermek egyedül van a szobában.
-
Hányós, bukós csecsemő oldalra fektetése a fej megemelésével.
-
A szoptatás ösztönzése legalább az első hetekben.
-
A gyermek egyedül hagyásának elkerülése.
-
Megfelelő szobahőmérséklet és öltözék a túlmelegedés elkerülésére.
A veszélyeztetettek kiszűrése, illetve a náluk alkalmazható eljárások kidolgozása:
-
Az újszülöttek kérdőíves vagy egyéb módszerrel történő pontozásos szűrése, esetleges rizikócsoportba sorolás az alábbi kivizsgálás szempontjából.
-
Az ismert és az irodalom többsége által elismert kockázati tényezőkkel sújtott csecsemők részletes kivizsgálása javallt: keringési, légzési monitorozással, kiegészítve anyagcsere-, rtg-, ultrahang-, neurológiai (EEG), kardiológiai és egyéb szükséges vizsgálatokkal.
-
A veszélyeztetetteknél - az általános felvilágosító tevékenység mellett – bizonyos specifikus eljárásokra is szükség van. Ha az ismert anamnesztikus rizikótényezők mellett a részletes kivizsgálás is igazolja a légzés bizonyos instabilitását, otthoni légzésmonitorozást javasolnak. A szülők részletes felvilágosítást kapnak az apnoe-alarmkészülék használatáról és az esetleg bekövetkező légzészavar esetén követendő teendőkről. Bizonyos légzészavarok esetén a monitorozást otthoni aminophyllin adásával (6-9 mg/kg/dosis) egészítik ki. Természetesen a programba kerülő gyermekeket időnként ellenőrzik és biztosítják a szülőkkel a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét. Szükség esetén a gyermek kórházi ellátásáról is gondoskodnak.
Hogyan lehet otthoni apnoe-alarmkészüléket biztosítani?
A klinikák, kórházak gyermekgyógyász osztályvezetői, illetve területi gyermekgyógyász főorvosok javaslatára biztosítják az érintett gyermekek kivizsgálását. A veszélyeztetett csecsemők számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása mellett mód van a légzéskijelző monitor kölcsönzésére. Ennek lebonyolítását az Adjutor Betéti Társaság vállalta magára. Indokolt esetben jelenleg a készülék kölcsönözhető, egyéb esetben megvásárolható.
Érdeklődni lehet:
dr. Szántó Imre főorvosnál
Madarász utcai Gyermekkórház, Intenzív Osztály
1131 Budapest, Madarász u. 22-24.
Telefon: 06-1-416-3239
e-mail: adjutor@posta.net
web-cím: www.bolcsohalal.hu |