Az elm�lt p�r  napban rengeteg h�v�s �rkezett az �j influenza olt�ssal kapcsolatban.K�rem, hogy az al�bbi k�t cikket olvass�k el! Ezek azokat a k�telyeket pr�b�lj�k meg tiszt�zni, amelyek felmer�lnek az olt�ssal kapcsolatban. Persze k�rd�s , hogy a k�tked�knek, vagy az olt�st p�rtol�knak van igazuk...

Mindenesetre 2009.11.03-�n az olt�anyag meg�rkezett a rendel�nkbe. Amennyiben az olt�s mellett d�ntenek, el�zetes bejelentkez�s ut�n v�rjuk �n�ket a rendel�ben.

ORSZ�GOS EPIDEMIOL�GIAI K�ZPONT HIVATALOS �LL�SPONTJA AZ �J INFLUENZA ELLENI V�D�OLT�SR�L!!!!!

(�gy gondolom, hogy ebb�l a k�telyek is kider�lnek...SK )

K�TS�GEK �S BIZONYOSS�GOK – �RVEK �S ELLEN�RVEK AZ �J INFLUENZA
ELLENI V�D�OLT�SOKKAL KAPCSOLATBAN

Mi�rt van ekkora bizonytalans�g az �j influenza elleni v�d�olt�s k�r�l?

Az influenza vil�gj�rv�ny �s ezzel egy�tt az �j influenza elleni v�d�olt�si
kamp�ny megk�l�nb�ztetett figyelmet kap Magyarorsz�gon �pp�gy, mint k�lf�ld�n. Term�szetes, hogy az embereknek err�l v�lem�ny�k van �s felteszik a k�rd�seiket. A m�di�ban napi szinten vezet� h�r az �j influenza �s annak megel�z�se. Az influenza elleni v�d�olt�sokkal kapcsolatos reakci�k nem meglep�ek, sz�m�tottunk r�. Ez egy fontos k�rd�s, �s sok embernek van r�la v�lem�nye, amellyel r�szben egyet lehet �rteni, r�szben pedig nem.

Mi�rt van sz�ks�g az �j influenza ellen �j v�d�olt�sra?

Az�rt, mert az influenza megel�z�s�re a jelenleg rendelkez�s�nkre �ll� m�dszerek k�z�l a v�d�olt�s a leghat�konyabb. Tov�bb� az�rt, mert ez egy �j v�rus, �s a szezon�lis influenza elleni v�d�olt�s nem hat�sos ellene.

Mi a helyzet Eur�pa t�bbi orsz�g�ban?

Eur�p�ban is nagyon k�l�nb�z� az egyes orsz�gok helyzete. Eddig h�rom olt�anyagot enged�lyezett az Eur�pai Gy�gyszer�gyn�ks�g (EMEA – European Medicines Agency) tudom�nyos szakv�lem�nye alapj�n az Eur�pai Bizotts�g. Eur�p�ban is a legt�bb orsz�g j�val az enged�lyez�st
megel�z�en el�re lek�t�tt olt�anyag-gy�rt� kapacit�sokat az el��ll�t� c�gekn�l, de vannak olyan orsz�gok is, amelyek semmilyen szerz�d�ssel nem rendelkeznek, illetve amelyekn�l a t�rgyal�sok m�g folyamatban vannak. Mivel Magyarorsz�g saj�t olt�anyag-gy�rt� kapacit�ssal rendelkezik, ez�rt el�ny�s helyzetben van a t�bbi orsz�ghoz k�pest az olt�anyag �r�t �s a lek�t�tt mennyis�geket (6 milli� d�zis), valamint a gy�rt�si �s enged�lyez�si folyamat felgyors�t�s�nak lehet�s�g�t tekintve.

Sokan gondolj�k �gy, hogy a magyar vakcina kipr�b�l�s�ra �s
enged�lyez�s�re nem sz�ntak elegend� id�t.

Az influenza vil�gj�rv�nyra val� felk�sz�l�s idej�n az Eur�pai Uni�ban gyors�tott enged�lyez�si elj�r�s kidolgoz�s�ra ker�lt sor. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a vil�gj�rv�ny lek�zd�se szempontj�b�l kulcsfontoss�g�, hogy a v�d�olt�s id�ben rendelkez�sre �lljon. Az Eur�pai Bizotts�g �ltal eddig enged�lyezett pand�mi�s vakcin�k is �n. modell („mock-up”)
vakcin�kon alapulnak, azok pand�mi�s m�dos�t�sai, ahogy a magyar Fluval P is. Ez azt jelenti, hogy ezek nem teljesen �j vakcin�k. A vil�gj�rv�nyra t�rt�n� felk�sz�l�s idej�n ugyanis kidolgozt�k a gy�rt�si technol�gi�t egypotenci�lisanvil�gj�rv�nyt okoz� influenzav�rus elleni vakcina gy�rt�s�ra, �s ehhez akkor t�rt�netesen a H5N1 v�rust haszn�lt�k. Ennek a modell-vakcin�nak �t kellett mennie egy enged�lyez�si folyamaton. Amikor az �j influenzav�rust azonos�tott�k, akkor csak a v�rust kellett kicser�lni az
olt�anyagban, minden m�s, az alkot�elemek �s a gy�rt�si technol�gia v�ltozatlan maradt. Az olt�anyagba ker�l� v�rus az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezeten kereszt�l jutott el az olt�anyag-gy�rt�khoz, bele�rtve Magyarorsz�got is. Ezt k�vet�en m�g mindig sz�ks�g volt k�l�nb�z� ellen�rz� vizsg�latokra, de m�r j�val kevesebbre, mintha egy teljesen �j olt�anyag ker�lt volna enged�lyez�sre.

T�vhit, hogy az influenza az eg�szs�geseket nem beteg�ti meg.

Mivel a pand�mi�s influenzav�rus ellen senki sem rendelkezik v�detts�ggel, id�vel mindenkinek – m�g az eg�szs�geseknek is – vagy �t kell esnie a fert�z�sen, �s �gy term�szetes m�don, vagy – olt�s r�v�n – mesters�ges m�don kell v�detts�get szereznie az �j inlfuenzav�rus ellen.

A tapasztalatok meger�s�tett�k, hogy a nagysz�m� enyhe megbeteged�s mellett ritk�n, de sz�m�tani kell nagyon s�lyos lefoly�s� megbeteged�sekre. Eddig k�zel 6000 hal�lesetr�l tudunk a vil�gon, akik az �j influenzav�rus okozta megbeteged�sben szenvedtek. Eur�p�ban eddig mintegy 280 hal�leset t�rt�nt. Ezek t�bbs�ge a 60 �ven aluliak k�z�tt fordult el�, a meghaltak mintegy 50%-a fokozottan vesz�lyeztetett csoportokb�l ker�lt ki. A t�bbieknek nem volt alapbetegs�g�k, illetve nem tartoztak - egy�b okb�l - a fokozottan vesz�lyeztetettek k�z�.

Az �szaki f�ltek�n m�r elkezd�d�tt az influenzaszezon. Minden okunk megvan arra, hogy fokozott �vint�zked�seket vezess�nk be, mert sok ember fogja elkapni az influenz�t az idei szezonban, �s b�r a t�bbs�g�k val�ban enyhe t�netekkel betegszik majd meg, mintegy 0,5-1%-uk a s�lyos lefoly�s
miatt k�rh�zi kezel�sre szorul. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kik k�z�l ker�l ki ez az 1%!

T�vhit, hogy az influenza ellen elegend� vitaminokkal v�dekezni.

Az influenza elleni v�dekez�s fontos r�sze az immunrendszer er�s�t�se. A vitaminhi�ny, az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s, a mozg�sszeg�ny �letm�d mind-mind gyeng�ti az emberi szervezet v�dekez�s�t a fert�z�sek ellen. Az eg�szs�ges �letm�d pedig er�s�ti a szervezet v�dekez� rendszer�t.
Ez persze nem felt�tlen�l el�g a fert�z�sek kiv�d�s�hez, azonban seg�t a gyorsabb gy�gyul�sban.

A vitamink�r�k �ltal�ban csak akkor hat�sosak, ha valaki vitaminhi�nyban szenved. A teljes n�pess�g sz�m�ra azonban - f�leg megel�z� jelleggel - nem aj�nlott a nagy d�zis� vitaminszed�s.

Egy tanulm�ny, amely 29 vizsg�lat eredm�ny�t tekintette �t, arra a k�rd�sre kereste v�laszt, hogy el lehet-e ker�lni az influenzaszezonban gyakran el�fordul� hurutos/megf�z�sos megbeteged�seket C-vitamin szed�s�vel. Az eredm�nyek alapj�n a nagy d�zis� C-vitamin szed�se megel�z� jelleggel
nem aj�nlott az �ltal�nos n�pess�g k�r�ben, mert a hat�konys�ga nem
bizony�tott.

Nincs tudom�nyosan megalapozott bizony�t�k arra sem, hogy pl. a homeop�ti�s k�sz�tm�nyek hat�konyak lenn�nek az influenza megel�z�s�re, b�r egyes vizsg�lati eredm�nyek szerint a betegs�g lefoly�s�nak idej�t kiss� ler�vid�thetik.

T�vhit, hogy az influenza elleni v�d�olt�s vesz�lyesebb, mint maga az �j, vil�gj�rv�nyt okoz� influenza

A pand�mi�s v�d�olt�s kock�zata

Az eur�pai tervez�si alapadatok szerint

Gyakori mell�khat�s (.1:100 olt�s �s <1/10
(�s a d�li f�ltek�n lezajlott els�
olt�s): f�jdalom, b�rp�r, duzzanat az olt�s  hely�n; f�radts�g�rzet, rossz k�z�rzet.
Influenza megbeteged�s 1:4 – 5 lakos

Nem gyakori (.1:1000 �s <1:100):

fejf�j�s,

K�rh�zi kezel�s, iz�leti f�jdalom, ver�t�kez�s, l�z, izomf�jdalom.
t�d�gyullad�s (max.) 1:100 beteg Ezen reakci�k mindegyike enyhe �s r�vid  lefoly�s� volt, kezel�s n�lk�l is 1-2 napon bel�l elm�lt.

S�lyos mell�khat�st nem tapasztaltak a klinikai vizsg�latok sor�n.

Egy�b s�lyos reakci�k csak nagyon ritk�n
fordulhatnak el�.

Guillain-Barr� szindr�ma. Ha van is t�bbletkock�zat, az sem t�bb 1:1 000 000 olt�sn�l
allergi�s reakci�: 1:1 000 000 olt�s

hal�l: nem bizony�tott

T�vhit, hogy az influenza elleni v�d�olt�s nem biztons�gos

Az influenzaolt�ssal kapcsolatban �ri�si tapasztalat �ll rendelkez�sre, mivel a vil�gon t�bb milli�, ezen bel�l Magyarorsz�gon mintegy egymilli� ember kapja meg ezt az olt�st �vente.

Az olt�s j�l toler�lhat�, eltekintve az esetenk�nti kisebb f�jdalomt�l �s duzzanatt�l az olt�s hely�n. Ritk�n
azonnali t�pus� allergi�s reakci�, mint pl. urticaria (viszket� csal�ng�b), bronchospasmus (h�rg�g�rcs), anaphylaxia (s�lyos allergi�s reakci�) is kialakulhat az olt�ssal kapcsolatban, amelyeket a leggyakrabban az olt�anyagban
nyomokban tal�lhat� marad�k toj�sfeh�rj�k okoznak.

Egy�b sz�v�dm�nyek, k�l�n�sen a Guillain-Barr� szindr�ma (GBS) el�fordul�s�t az influenza elleni olt�ssal �sszef�gg�sben sz�les k�rben vizsg�lt�k. A GBS el�fordul�s�t el�sz�r 1976-ban �rt�k le a sert�sinfluenza-olt�ssal kapcsolatban Nem siker�lt azonban ok-okozati �sszef�gg�st bizony�tani a tov�bbi szezonokban gy�rtott olt�anyagok �s a GBS k�z�tt. Egy m�sik, az USA-ban elv�gzett eset-kontroll vizsg�lat szint�n az influenzaolt�s �s az azt k�vet�en esetlegesen kialakul� GBS �sszef�gg�s�t vizsg�lta [6]. A szerz�k meg�llap�tott�k,
hogy a rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n ugyan nem z�rhat� ki
teljesen, hogy influenzaolt�st k�vet�en megn� a GBS kock�zata, de a kock�zatn�veked�s rendk�v�l alacsony: sz�m�t�saik szerint 1 milli� olt�sonk�nt csup�n 1 t�bblet-GBS v�rhat�. Ez pedig sokkal kisebb kock�zatot jelent az oltottakra n�zve, mint az influenza s�lyos sz�v�dm�nyei.

 Az influenza elleni v�d�olt�sokat k�vet� esetleges sz�v�dm�nyek tekintet�ben a term�kfelel�ss�g a gy�rt�t, a v�d�olt�s szakszer� alkalmaz�s�nak felel�ss�ge az olt� orvost terheli.

 A tiomerz�llal kapcsolatos t�vhitek

A tiomerz�lt, azaz a natrium-etil-higany-tiobenzo�tot kor�bban sz�lesk�r�en haszn�lt�k injekci�kban tart�s�t�szerk�nt, de alkalmaz�sa n�h�ny olt�anyagban m�g ma is elfogadott. Az egyes olt�anyagokban igen kis mennyis�gben tal�lhat� tiomerz�l eg�szs�gk�ros�t� hat�s�ra semmilyen
bizony�t�k nincs.

A WHO-nak a v�d�olt�sok biztons�g�val foglalkoz� Glob�lis Tan�csad� Bizotts�ga (GACVS) 2003 augusztusi �ll�sfoglal�sa szerint: nincs bizony�t�k az egyes olt�anyagokban  alkalmazott tiomerz�l (etil-higany) toxikus mivolt�ra.
A Bizotts�g a leg�jabb pharmakokinetikai vizsg�latok alapj�n meg�llap�totta, hogy biztons�goss�gi szempontok alapj�n nincsen ok a tiomerz�l-tartalm� olt�anyagokkal folytatott olt�si gyakorlat megv�ltoztat�s�ra.

Az �ll�sfoglal�s alapj�n a magyarorsz�gi v�d�olt�si gyakorlatban a tiomerz�l-tartalm� vakcin�kat vesz�ly �s k�vetkezm�ny n�lk�l haszn�lhatjuk.

T�vhit a v�d�olt�sok �s az autizmus kapcsolata

M�r �vekkel ezel�tt lez�rultak az autizmusra vonatkoz� nemzetk�zi szakmai vit�k, m�gis ez a k�rd�s �jra �s �jra el�ker�l. Ez a t�rt�net �gy kezd�d�tt, hogy egy hipot�zisre alapul� v�lem�ny m�dianyilv�noss�ga Angli�ban
p�nikhangulattal �s azzal a k�vetkezm�nyekkel j�rt, hogy visszaesett az olt�sok sz�ma, amelynek k�vetkezt�ben hal�loz�sokkal is j�r� kanyar�j�rv�ny alakult ki. Id�k�zben Angli�ban legal�bb 6 sz�lesk�r� vizsg�lat bizony�totta a hipot�zis megalapozatlans�g�t.

Az oltottak is megbetegedhetnek influenz�ban

Ezt az �rvet �ltal�ban bizony�t�kul szokt�k felhozni arra, hogy a v�d�olt�sok nem hat�sosak. Az, hogy az oltottak n�ha megbetegedhetnek influenz�ban, �nmag�ban igaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az olt�s nem hat�sos, ugyanis 100-b�l 70-80 megbeteged�st kiv�d.

Egyr�szt: nem ismer�nk olyan olt�anyagot, amely 100%-os v�detts�get ny�jtana. Az olt�anyagban tal�lhat� v�rust ugyanis el�z�leg el�lik. Az egy�ni �rz�kenys�g �s immunv�lasz miatt nem minden oltottban alakul ki a megfelel� immunv�lasz. Att�l, hogy az olt�s 100-b�l csak kb. 70-80 influenz�s megbeteged�st v�d ki, m�g nem jelenti azt, hogy nem hat�sos. M�sr�szt azokn�l, akik a v�d�olt�s ellen�re m�gis influenz�sak lesznek, enyh�bb lefoly�s� lesz a megbeteged�s. Az epidemiol�giai vizsg�latok eredm�nyei alapj�n ugyanis azt mondhatjuk, hogy az influenza elleni v�d�olt�s hat�sos a betegs�g s�lyos lefoly�s�nak, a k�rh�zi kezel�snek �s a hal�loz�snak a kiv�d�s�re is.

T�vhit, hogy lehetnek olyan olt�anyag-gy�rt�si t�telek, amelyek az �tlagosn�l t�bb sz�v�dm�nyt, hal�lt okoznak.

A vesz�lyes sz�ll�tm�nyok koncepci�ja ebben a sz�veg-�sszef�gg�sben t�ves. Az olt�anyagot ugyanis gy�rt�si t�telenk�nt szabad�tj�k fel.

A v�d�olt�st k�vet� nem v�rt reakci�kat nyomon k�vet� rendszerek azokat az esem�nyeket r�gz�tik, amelyek felt�telezhet�en kapcsolatban lehetnek az olt�sokkal, legal�bbis id�ben. Tart�zkodni kell azonban att�l, hogy okokozati
�sszef�gg�st tulajdon�tsunk az esem�nyek (olt�s �s t�netek) id�ben egym�st k�vet� el�fordul�s�nak. M�s sz�val: az olt�sokat k�vet� reakci�k nem jelentik azt, hogy azokat val�ban az olt�s okozta. Ez�rt ezeket az esem�nyeket r�szletesen ki kell vizsg�lni.

T�vhit, hogy az olt�anyagok alkalmaz�sa n�veli a mell�khat�sok kock�zat�t, t�lterheli az immunrendszert, �s jobb a fert�z�seken term�szetes �ton �tesni.

A szervezet�nk nap mint nap k�l�nb�z� antig�nekkel tal�lkozik. Egy fels� l�g�ti v�rusfert�z�s egyszerre minimum 10-15-f�le antig�nnek a szervezetbe jut�s�t is jelentheti. Ezeknek a szokv�nyos fert�z�seknek a t�kr�ben val�sz�n�tlennek t�nik, hogy az olt�anyagokban l�v� n�h�ny antig�n sz�mottev�en megterheln� az immunrendszert, vagy hogy immunhi�nyt
okozna.

A fert�z� betegs�gek term�szetes �tv�szel�se �ltal�ban er�s v�detts�get ny�jt. A fert�z� betegs�geknek azonban lehet s�lyos a lefoly�sa, el�fordulhatnak komplik�ci�k, sz�v�dm�nyek, s�t ak�r hal�loz�s is. Az olt�sok kock�zata j�val kisebb, mint a fert�z� betegs�gek kock�zata, ami ellen
v�delmet ny�jtanak. A gyorsan v�ltoz� k�rokoz�k, mint pl. az influenzav�rusok eset�n pedig a v�detts�g, amelyet a fert�z�s �tv�szel�se okoz, csak r�vid ideig tart.

TOV�BBI INFORM�CI� A TIOMERZ�LR�L

A tiomerz�l (esetenk�nt thimerosalnak is nevezik) olt�anyagokban haszn�lt higany alap� tart�s�t�szer.

Az ilyen m�don tart�s�tott olt�anyagokban a higanytartalom nagyon alacsony �s nincs semmilyen bizony�t�k arra vonatkoz�an, hogy eg�szs�gk�rosod�st okozna, ennek ellen�re a legt�bb olt�anyagb�l kivont�k. A gyermekeken �s
feln�tteken v�gzett vizsg�latok az olt�anyagokban haszn�lt tiomerz�lnak sem korai, sem k�s�i k�ros hat�s�t nem mutatt�k ki.

Mi a tiomerz�l?

A tiomerz�l egy szerves vegy�let, amely etilhiganyt tartalmaz. 1930 �ta haszn�lj�k igen kis mennyis�gben bizonyos olt�anyagok bakteri�lis �s gomb�s fert�z�d�s�nek megel�z�s�re.

1999-ben mer�lt fel el�sz�r az Egyes�lt �llamokban, hogy a csecsem�- �s gyermekkori immuniz�ci�k sor�n haszn�lt olt�anyagokban tal�lhat� �sszes higany mennyis�ge nem haladja-e meg a maxim�lis higanybevitelre vonatkoz�
aj�nl�sokat. Az�ta nagyon sok inform�ci�t gy�jt�ttek a tiomerz�lr�l.

Mi a higany?

A higany egy term�szetben is el�fordul� f�m. A higany h�rom form�ban fordul el�. Ezek a f�mhigany, a szervetlen higany (amely megtal�lhat� a term�szetben �s az �llati sz�vetekben), �s a szerves higany (amelynek k�t leggyakoribb form�ja a metilhigany �s az etilhigany). A higany k�l�nb�z�
vegy�letei megtal�lhat�ak a leveg�ben, a f�ldben, a vizek �led�k�ben �s a halakban (legf�k�ppen a hossz� �let�ekben, pl. a c�p�kban), �s haszn�lj�k m�g az iparban, a fogak t�m�anyagaiban, h�m�r�kben �s olt�anyagokban is.

A higanynak k�t szerves form�ja a metilhigany �s az etilhigany (etilhigany csoport k�t�dik a tiomerz�l k�natomj�hoz is) sok szempontb�l hasonl�ak, de vannak k�zt�k fontos k�l�nbs�gek is. A metilhigany emberi szervezetre sokkal vesz�lyesebb; rakt�roz�dik a szervezetben, mivel a szervezetb�l val�
ki�r�l�s�nek az ideje - amit a felez�si id� jellemez - k�r�lbel�l 50 nap. Az etilhigany (a tiomerz�lban) nem rakt�roz�dik a szervezetben ilyen m�rt�kben, mivel a felez�si ideje k�r�lbel�l 7 nap. Az etilhigany gyorsan �talakul a szervezetben szervetlen higanny�, amely a b�lcsatorn�n kereszt�l ki�r�l. A higanyvegy�letek k�ros�thatj�k a k�zponti idegrendszert, a b�rt, a ves�t, de a toxikus hat�sok els�sorban a metilhiganyhoz k�thet�k.

Mennyire k�ros a v�d�olt�sokban tal�lhat� higany?

Jelenleg az �letkorhoz k�t�tt, k�telez� v�d�olt�sokhoz alkalmazott olt�anyagok nagy r�sze nem tartalmaz tiomerz�lt. Az MMR, IPV, HIB, BCG, Tetracoq v�d�olt�sok nem tartalmazz�k ezt a tart�s�t�szert. Jelenleg n�h�ny influenza elleni olt�anyagban tal�lhat� alacsony mennyis�gben a tiomerz�lt.
A jelenleg haszn�lt olt�anyagokban el�fordul� higany mennyis�ge j�val alacsonyabb, mint a higanybevitelre vonatkoz� aj�nl�sok. T�bb vizsg�lat is t�rt�nt, amely meghat�rozta a csecsem�k �s kisgyermekek v�r�ben a
higanykoncentr�ci�t tiomerz�l-tartalm� olt�anyag bead�s�t k�vet�en, de az eredm�nyek szerint a v�r higany szintje nem haladta meg az aj�nlott hat�r�rt�ket.

T�bb orsz�gban is haszn�lnak tiomerz�l-tartalm� olt�anyagokat. Az Eg�szs�g�gyi
Vil�gszervezetnek az Olt�anyag Biztons�gi Tan�csad� Test�lete (Global Advisory Committee on Vaccine Safety) meg�llap�totta, hogy jelenleg nincs bizony�t�k arra vonatkoz�an, hogy a tiomerz�l-tartalm� olt�anyagok
m�rgez� hat�st fejten�nek ki csecsem�kben, gyermekben vagy feln�ttekben, ez�rt eg�szs�gi kock�zat miatt nincs sz�ks�g arra, hogy a tiomerz�l tartalm� olt�anyagokkal kapcsolatos jelenlegi v�d�olt�si gyakorlaton v�ltoztassunk.

Milyen vizsg�latokat v�geztek a tiomerz�l tartalm� olt�anyagok
esetleges eg�szs�gk�ros�t� hat�saira vonatkoz�an?

T�bb tanulm�ny is foglalkozott a k�rd�ssel D�ni�ban, Sv�dorsz�gban, az Egyes�lt �llamokban �s az Egyes�lt Kir�lys�gban, �s ezekben a tanulm�nyokban nem tal�ltak �sszef�gg�st a fejl�d�si vagy neurol�giai rendelleness�gek �s az olt�sok k�z�tt. 2004-ben az Egyes�lt �llamok egy
f�ggetlen tan�csad� test�lete (Institutes of Medicine) lesz�gezte, hogy nincs �sszef�gg�s az autizmus �s a tiomerz�l-tartalm� olt�anyagok haszn�lata k�z�tt. Szint�n 2004-ben egy �tfog� tanulm�nyt k�z�ltek a tiomerz�ltartalm�
olt�anyagok �s az autizmus illetve az idegrendszeri k�rosod�sok esetleges �sszef�gg�seir�l, �s az eredm�nyeket a nemzetk�zi Gyerekgy�gy�szat (Pediatrics) magazinban publik�lt�k. A tanulm�nyok az
autizmus, a szellemi visszamaradotts�g, a besz�dzavarok �s a figyelemzavarok el�fordul�s�t vizsg�lt�k. �sszess�g�ben a bizony�t�kok azt mutatj�k, hogy az autizmus �s a szellemi k�rosod�sok nem f�ggnek �ssze a tiomerz�l-tartalm� olt�anyagokkal. A szerz�k azt is megjegyzik, hogy azok az epidemiol�giai vizsg�latok, amelyek �sszef�gg�st felt�teleztek,
jelent�s hi�nyoss�gokat mutattak a vizsg�lat megtervez�s�t, valamint a levont k�vetkeztet�sek �rv�nyess�g�t tekintve.

Az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont �ll�sfoglal�sa a Fluval P vakcina egy�b olt�anyagokkal t�rt�n� egyidej� alkalmaz�s�r�l

Az OGYI �ltal k�zz�tett alkalmaz�si el�irat �s betegt�j�koztat� szerint a hazai pand�mi�s olt�anyag, a Fluval P vakcina m�s vakcin�kkal t�rt�n� egyidej� alkalmaz�sa nem javasolt a 18 �v alatti korcsoportban, mert egy�b olt�anyagokkal t�rt�n� egyidej� alkalmaz�s�ra vonatkoz�an jelenleg nem �llnak rendelkez�sre adatok.

Ez azt jelenti, hogy a 18 �ven aluli oltand�knak nem javasolt a Fluval P vakcina egy�ttes ad�sa sem az �letkorhoz k�t�tt k�telez�, sem a megbeteged�si vesz�ly eset�n k�telez� vagy aj�nlott egy�b v�d�olt�sokkal, �gy a szezon�lis influenza vakcin�kkal sem.

A Fluval P �s az egy�b olt�sok k�z�tti intervallum tart�s�nak k�rd�se leggyakrabban az al�bbi helyzetekben v�rhat�:

-
iskolai �s �vodai influenza elleni kamp�nyolt�sok,
-
az �ltal�nos iskol�k 6. oszt�ly�ban az �sz folyam�n esed�kes dTap eml�keztet� olt�sok,
-
7. oszt�lyos tanul�k elmaradt hepatitis B olt�sai,
-
rizik�csoportba tartoz� gyermekek Fluval P olt�sa �s az �letkorhoz k�t�tt k�telez� v�d�olt�sok,
-
18 �ven aluli kock�zati csoportba tartoz� szem�lyek szezon�lis �s pand�mi�s influenza elleni olt�sa,
-18 �ven aluliak nemzetk�zi utaz�sokkal kapcsolatos v�d�olt�sa.

Az �rv�nyben l�v� nemzetk�zi �s hazai szakmai aj�nl�sok szerint k�l�nb�z� inaktiv�lt olt�anyagok egyszerre, vagy meghat�rozott id�k�z tart�sa n�lk�l b�rmikor beadhat�k. Ugyancsak egyidej�leg, vagy id�k�z tart�sa n�lk�l adhat�
inaktiv�lt k�rokoz�-tartalm� �s �l�v�rus-tartalm� vakcina is. (Az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont 2009. �vi v�d�olt�sokr�l sz�l� m�dszertani level�nek VII./C. pontja a k�l�nb�z� v�d�olt�sok ad�sa k�z�tt betartand� legr�videbb id�k�z�kr�l.)
Elviekben teh�t nincs semmilyen elm�leti kifog�s k�t inaktiv�lt vagy inaktiv�lt �s egy�b olt�anyagok egyid�ben t�rt�n� alkalmaz�s�ra, azonban a Fluval P egy �jonnan t�rzsk�nyvezett olt�anyag, �s a 18 �ven aluliak k�z�tt elv�gzett klinikai vizsg�latok nem terjedtek ki a Fluval P m�s olt�anyagokkal t�rt�n� egy�ttes alkalmaz�s�ra.

Az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont az egys�ges orsz�gos gyakorlat kialak�t�sa �rdek�ben a Fluval P �s az inaktiv�lt olt�anyagok bead�sa k�z�tt egy h�t, a Fluval P �s az �l�v�rus-tartalm� vakcin�k (pl. MMR) bead�sa k�z�tt k�t h�t id�k�z tart�s�t javasolja 18 �ven aluliak olt�sa eset�n. Ez�ltal arra is lehet�s�g ny�lik, hogy a Fluval P bead�s�t k�vet� esetleges nemk�v�natos esem�nyek (mell�khat�sok, az olt�shoz kapcsol�d� technikai hiba, stb.) kiv�lt� okai azonos�that�k legyenek.

Az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont 2009. �vi V�d�olt�sokr�l sz�l� M�dszertani Levele VII.C pontj�ban foglaltak a 18 �ven aluliak eset�ben a Fluval P �s egy�b v�d�olt�sok k�z�tt betartand� id�k�z�kre nem vonatkoznak, az al�bbiak kiv�tel�vel:

Ha b�rmely 18 �ven aluli szem�ly eset�ben akut megbeteged�si vesz�ly (s�lyos s�r�l�s) miatt tetanusz valamint lyssa elleni v�d�olt�sok bead�s�ra van sz�ks�g, a tetanusz �s a lyssa elleni v�d�olt�sokat az indik�ci�nak megfelel�en azonnal meg kell kezdeni, f�ggetlen�l att�l, hogy az illet� el�tte mikor r�szes�lt Fluval P olt�sban.

K�relem �s beleegyez� nyilatkozat nem k�telez� v�d�olt�sokhoz

http://jogomvanhozza.hu/wp-content/themes/dvdp/vedooltas_nyilatkozat.pdf